Miért halogatod a dolgokat?

Te is sokszor halogatod a dolgokat?

Biztos veled is előfordult már, hogy tudod, mi a feladatod, mégsem veted bele magad, egyszerűen nem bírtad magad rávenni, hogy elkezd, elintézd. Szeretnél túl lenni rajta, de valamiért mégsem megy. Sőt, ha elkezded, akkor hamar feladod, és inkább mással kezdesz el foglalkozni.

Gyakori jelenség a halogatás, és tisztában is vagyunk vele, hogy a halogatással csak még rosszabb lesz a helyzet és a lelkiismeretünk. Mi állhat a háttérben? Miért csináljuk ezt?  Hogyan küzdhetjük le a halogatást?

Igen ám, de a probléma akkor jelentkezik, ha tisztában vagyunk vele, hogy éppen mivel kellene foglalkoznunk, megszületett bennünk az elhatározás, van rá időnk, és minden egyéb feltétel adott, mégsem kezdünk hozzá a feladatnak, vagy sorozatosan más tevékenységgel szakítjuk meg azt. Eszembe jut a régi egyetemi vizsgaidőszakom. Tanulás helyett még az edzőcipőmet is szívesebben pucoltam, ki, hiszen , hát az hogy néz ki, ha koszosan megyek vele valahova is.

A halogatás erősen rontja a hatékonyságunkat, miközben olyan időt vesztegetünk el vele, amit sokkal értékesebb vagy pihentetőbb tevékenységgel is eltölthetnénk. A halogatás hatással van a munkánkra, az eredményeinkre, és még  az érzelmeinkre is, hiszen bűntudatot kelt, frusztrációt okoz,  tehetetlenséget élünk meg gyakran, s hosszú távon depresszíóba is torkollhat

Tudod, mi áll a halogatás hátterében?

Ha nem akarunk valami oknál fogva elvégezni egy dolgot, hajlamosak vagyunk mindenféle változatos tevékenységgel húzni az időt, csak hogy ne kelljen az elvégzendő feladatra koncentrálnunk.

Ez lehet hasznos, de nem annyira fontos dolog és lehet teljesen haszontalannak tűnő tevékenység is. Az elménk persze megmagyarázza, hogy miért is lesz az mégis sokkal jobb, hasznosabb. Halogatás gyanánt sorozatokat nézünk, számítógépes játékokkal játszunk, órákat töltünk a Facebook hírfolyamának görgetésével vagy nassolunk, annak ellenére, hogy nem is vagyunk éhesek. A lakás is valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig akkor a legtisztább, amikor a legtöbb dolgunk lenne. Van aki még azzal is magyarázza a halogatás szokását, hogy érzi, hogy nyomás alatt majd jobban fog teljesíteni. A csapda pont abban áll, hogy a halogatással csak magunk alatt ássuk a fát, több szempontból is.

• Lelkiismeret-furdalás, stressz, frusztráció, szorongás, tehetetlenség érzés kísérheti a halogatást.
• Más emberekkel kapcsolatainkat rombolhatja
• anyagi károkat is okozhat
• halogatás okozta stressz rombolhatja is teljesítményünket.
• a halogatás utáni kapkodás több hibalehetőséget rejt magában.

Nézd meg a videót is a témában!

Miért halogatunk?

1. Nem megfelelő az önbecsülésünk, önszeretetünk. Ha önbecsülésünk nem elég nagy, félünk, hogy hibát vétünk, mit szól majd a másik, félünk, hogy nem lesz jó kimenetele a dolognak…stb. Újabb kudarctól akarjuk megkímélni magunkat, mert az még rosszabbat tenne az önbecsülésünket.

2. Rossz gondolatokat mondogatunk magunknak. Az elménk -alapvető feladata szerint- meg akar minket védeni egy új csalódástól, veszélytől, kudarctól, fájdalomtól. Ezért folyamatosan olyan gondolatokat küld nekünk, amik a  veszélyre figyelmeztetnek. Pl.: „lehet, hogy megharagszik a másik, ha felhívod és elmondod neki, hiszen tudod, milyen ingerlékeny.”  „Áhh, már múltkor is egy hónap után feladtad a fogyókúrát. Nem most van itt az ideje” „Nem vagy túl jó ebben a témában, nem tudsz te erről 50 oldalas szakdolgozatot írni” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok, mondatok cikáznak fejünkben. Ezért igyekszünk halogatni az adott dolgot.

3. Félelemre hangolódsz, félsz. Vagy a félelem vagy a szeretet állapotában vagyunk. Ha a félelemnek adsz energiát, akkor félni fogsz, és ez a félelem a halogatás mellett teszi le a voksot. Félsz a csalódástól, kudarctól, bukástól. A halogatás egyik ellenszere, hogy a félelmeddel szembenézve, mégis beleveted magad az adott dologba.

4. Rossz kérdéseket teszel fel magadnak. Mi lesz, ha elbénázom? Mi lesz, ha megint feladom a fogyókúrát, mint a múltkor is? Mi lesz ha elutasítják a kérésemet? Ezek a kérdések biztosan halogatásra buzdítanak téged. A jó kérdések viszont segítenek, motiválnak. A jó kérdések például így kezdődnek: Mi lenne ha….? v. Hogyan lehetne….? Például: Mi lenne, ha elfogadnák a javaslatomat? MI lenne, ha gyorsan elintéznénk ezt a problémát? Hogyan lehetne, 5-ös szakdolgozatot írni? Hogyan tudnék, 2 hónap alatt lefogyni x kilót?

5. Nincs cél, konkrét terv: Ha nem látod pontosan, mi lesz a kimenetele, hova tartasz, mit akarsz elérni, akkor az elméd nem fog segíteni eljutni oda. Halogatásra fog buzdítani. Biztosan védeni akar az ismeretlentől, hiszen az veszélyes. Halogatás elkerüléséhez tehát fogalmazd meg pontosan, milyen kimenetelt akarsz, mi az, amit el akarsz érni, mi az, ami jó megoldás lenne. Ha előtted van a konkrét terv, cél, az inkább motiválni fog, és nem halogatsz tovább.

A halogatás olyan, mint egy ördögi kör. A fent említett pontok között átmenetet és hasonlóságot is észrevehetsz. Mindenképpen  közös elem a kellemetlenségérzés, ami a feladat teljesítésének sürgető gondolatához kapcsolódik.

A halogatás legnagyobb vonzereje a késleltetéssel járó megkönnyebbülés érzése. Például egy óriási házibuli után, mikor a lakás egy csatatérre emlékeztet, biztosan kedvetlennek érzed magad, teljesen lelomboz, ha arra gondolsz, hogy ezt neked kéne most megcsinálnod. így hát könnyen lehet, hogy halogatod a feladatot. Előtte pihensz, tévézel kicsit, csevegsz a barátokkal. És átmenetileg megkönnyebbülsz, átmenetileg megszabadulsz a szorongató érzéstől

Minél többször tapasztaljuk a halogatás megerősítő oldalát, annál ritkábban lesz részünk a feladat elvégzésével járó kellemes elégedettségérzésben. Ebből az ördögi körből nem egyszerű kikerülni, de talán van rá megoldás!

Ha egyéni konzultációt kérsz, akár a halogatás leküzdésére, jelentkezz be az alábbi telefonszámon:

Kineziológia kezelésre és oldásra itt tudsz jelentkezni: